Sokszor hajlamosak vagyunk a hétköznapi életünket úgy szemlélni, úgy élni hogy közben nem vesszük észre az élet apró csodáit.
Persze természetes , hogy nagy terveink és nagy céljaink vannak. Ez így van jól, csak közben ne felejtsük el élvezni a célhoz vezető út minden egyes pillanatát, mert ezek teszik a mindennapjainkat csodálatossá.
Nem beszélve arról, hogy mennyire izgalmas a célhoz vezető út.
Ahhoz, hogy a fentiekre rájöjjünk nem is kell nagy dolog.
Két évvel ezelőtt kaptam egy gobelint az egyik legjobb barátnőmtől. Nagyon szeretek alkotni és ezt a hobbit kisebb-nagyobb kihagyásokkal több mint tíz éve űzöm. Csodálatos érzés, amikor minden egyes öltéssel közelebb kerülök ahhoz, hogy a kép megelevenedjen. A legjobb az , hogy ebben a képben ( is ) benne van a szívem és a lelkem is, és nagyon sok pillanat. Jó és rossz egyaránt. Amikor ezt a képet holnap befejezem , kicsit olyan mintha az elmúlt időszakot zárnám le. A jó dolgokra mindig jó szívvel emlékszem, a rossz dolgokat sem felejtem el, inkább tanulok belőlük. Mert a változás jó és mindig változunk.
A változás , az alkotás hozta vissza az ihletet az én életembe, és ezért nagyon hálás vagyok.
Hajlamos vagyok túlzott elvárásokat támasztani magammal szemben, és ha nem teljesítem amit kitűztem az rossz érzéssel tölt el. Pedig ennek nem kell így lennie, és nem is lesz.
Az alkotás segít abban , hogy olyannak fogadjam el magam, amilyen vagyok.
És ez jó:-)
Alkossatok!!!
Mert alkotni jó :-)
